Idén 2 éves lett a Kultúr Krimó, és ezen alkalomból egy interjúsorozattal kedveskedünk nektek a héten. Az alanyok ezúttal mi vagyunk, maga a Krimó szerkesztősége! Kalandozzatok velünk a kulisszatitkok szövevényes ösvényein, és tekintsetek bepillantást a bloggerek izgalmas életébe!
Polonkai Éva igazi színházkedvelő. Számos előadást látott már, és most élményeit a Kultúr Krimó hasábjain is megosztja. De mit is jelent számára a színház, és vajon mitől lesz remek egy előadás? Többek között ezekre a kérdésekre is kerestük a választ a vele készített interjúnkban.
...hogyan is kerültél a Kultúr Krimóba?
Nem volt magától értetődő, hogy a Kultúr Krimó és én megtaláljuk egymást, holott a közös ismerőseink révén akár ismerhettük is volna egymást Mészáros Zolival (alapító, főszerkesztő).
Ehelyett Zoli LinkedIn profilján láttam először a Kultúr Krimó címét, és amint kiszúrtam, hogy új tagokat is vár a csapat, azonnal döntöttem.
Polonkai Éva
Mi alapján választod ki a színdarabokat?
Elsősorban olyan darabokról írok, amikhez valamilyen kötődésem van: olvastam már korábban, láttam már máshol, mástól vagy ismerem az alkotók munkáit.
Melyik bemutatott színdarab volt rád a legnagyobb hatással?
A Mohácsi testvérek Egyszer élünk avagy a tenger azon túl tűnik semmiségbe és Pintér Béla Parasztoperája a színház-szeretetem sarokkövei.
Mit jelent számodra a színház?
Kevés olyan kitüntetett színtere van az életünknek, ahol hosszú órákig érintetlen a telefonunk. A színház ilyen. Ma is ugyanazzal a kíváncsi meghatottsággal süppedünk a plüss székekbe (fa ülőkékre, padokra, lócákra, műanyag “összehajthatósokra”), mint ahogyan Krúdy és a hasonszőrű újságírók a századfordulón. Mert a színház mese, nem igazi, de mégis, közben meg hús-vér és törékeny valami. Szerintem ebben van a varázsa.
Ha valaha is rendeznél egy színdarabot, milyen lenne?
Köldöknézős, de formabontó! Valószínűleg kortárs verseket ötvöznék grunge metállal, vagy néptáncba kevernék jazz balettot, esetleg apokrif szentírási szövegekből és Villon balladákból csinálnék kollázst. Mindenképp az RS9 pincéjben játszanák.
Mit gondolsz, mitől lesz igazán jó egy előadás?
Régebben a katarzist kerestem. Ma sokkal inkább a jól megfogalmazott társadalmi kérdések és a finom érzelmi árnyalatok miatt tartok jónak egy darabot.
Mi a legkorábbi színházi élményed?
Általános iskolában és gimnáziumban is az osztálytársaim többségével együtt nekem is minden évben volt színházbérletem. Nagyon élénken él bennem a kép, ahogy a darab után Apa felvesz a színház előtt és amíg a kihalt, néptelen Nyíregyházán keresztülautózunk elmesélem neki, hogy mit láttam és mit gondolok róla. Azt hiszem, ide vezethetőek vissza a színházi kritikáim!
Melyik műfaj áll legközelebb hozzád?
Mindenevő vagyok, de a néptáncos múltam miatt mostanában a folkba hajló zenés, táncos darabokat (Mohácsi testvérek, A Falu rossza) különösen kedvelem.
Melyik előadásról fogsz legközelebb írni?
Ha minden jól megy, egy különleges darab, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban megrendezett Sherlock Holmes - A sátán kutyája lesz a következő.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
