Mostanában klasszikus X-men sztorikat olvasok. A legendás Giant Size-tól kezdtem, és már a Sötét Főnix történetnél tartok. Claremont fantaszitkusan ír, Byrne rajzai lélegzetelállítóak, az alkotópáros kémiája meg olyan remekül működött ebben az időszakban, hogy a sorozat legismertebb történeteit hozták a világra: Proteus, Dark Phoenix, Days of The Future Past.
/Forrás: X-Men 134., Marvel/
Olvasás közben aztán szembetalálkoztam ezzel az érdekességgel itt, ahol a volt X-men (ex-men, hahaha! Bocsánat.), jelenlegi Bosszúálló, intellektuális nagyágyú, biokémikus, kutató, mutánsügyi aktivista, jó kéz- és lábügyességű, szőrös kék szörny, a frappáns és jól időzített humor felelőse, Dr. Hank McCoy a.k.a. Beast egy könyvet olvas, a könyv pedig:
Julian Jaynes: The Origin of Consciousness in the Breakdown of the Bicameral Mind (1976)
Azaz:„A tudat eredete a kétkamarás elme hanyatlásában”.
Most igazából tartoznék mindenkinek egy alap definícióval, hogy mi is az a tudat, és mi az elme, de nálam bőven nagyobb kvalitással rendelkező embereknek sem volt könnyű egyértelmű definíciót alkotni, úgyhogy megúszom annyival, amit az én ismereteim alapján jelent: az elme (mind) az agyi funkció terméke, a gondolkodási folyamat manifesztálódása, a tudat (consciousness) pedig az, ami ezt észleli, ami ennek tudatában van. Kijavítani szabad, illetve az akadémikusok lehetőleg egy későbbi időpontban feszítsenek keresztre pontatlanságom miatt.
Na de miről is szól ez a könyv?
JAYNES SZERINT 3000 ÉVVEL EZELŐTTIG AZ ELME „KÉTKAMRÁS” VOLT. A KÉTKAMRÁS ELME ELMÉLETE SZERINT AZ ELŐDEINK KÉT AGYFÉLTEKÉJE TELJESEN MÁS FUNKCIÓKAT LÁTOTT EL - A BAL AGYFÉLTEKE UTASÍTÁSOKAT KAPOTT A JOBB AGYFÉLTEKÉTŐL, MAJD ENGEDELMESKEDETT AZOKNAK.
Julian Jaynes /Forrás: goodreads.com/
Érdekes, nem?
Jaynes úgy vélte, hogy az elme kétkamrás mivolta miatt őseinknek nem volt öntudata vagy metatudata - ez az, amikor tudatában vagyunk annak, hogy tudatunknál vagyunk; tudatosak vagyunk arról, hogy vannak hiedelmeink, vágyaink -, és ennek hiányában Isten hangjának hitték a jobb féltekétől kapott instrukciókat.
ELMÉLETÉNEK ALÁTÁMASZTÁSÁRA JAYNES OLYAN FORRÁSOKRA HIVATKOZOTT, MINT HOMÉROSZ ILIÁSZA, ILLETVE AZ ÓKORI GÖRÖG MITOLÓGIA ZENÉI ÉS KÖLTEMÉNYEI. EZEKBEN A MŰVEKBEN A SZEREPLŐKET VALAMIFÉLE MENTÁLIS UTASÍTÁSOK SOROZATA VEZÉRLI, AMIKRŐL ÚGY HITTÉK, HOGY KÜLSŐ ISTENSÉGEK HANGJAI.
Példának hozta még az ótestamentumból a prédikátorok könyvét is, ahol nincs utalás az introspekcióra, nincs jele annak, hogy a szerző öntudattal rendelkezett volna.
Akiknek a különböző hangok, utasítások hallásáról a skizofrénia jut eszükbe, azok jó nyomon vannak, ugyanis Jaynes szerint a skizofrénia egyfajta maradványa lehet ennek az ősi típusú, kétkamrás elmének. Az általa leírt jelenséghez hasonlatosan a skizofrén betegek nem tudatosak a saját gondolataikról, ezért képtelenek elhatárolódni azoktól, és ellenállni a hangok utasításainak.
Akhilleusz bekötözi Patroklosz sebeit, Szosziasz alkotása, kb. Kr. e. 500–490 /Forrás: Wikipedia/
Ezzel az ókori görög irodalom későbbi műveit állítja szembe, mint például Homérosz Odüsszeiáját, illetve az ótestamentum későbbi részeit (Ámós könyve), amelyekben már van írásos nyoma az emberi öntudat kezdetleges formáinak.
Később, az időszámításunk előtti második évezredben őseinknek olyan környezeti tényezőkkel kellett szembenézniük pl.: természeti katasztrófák, civilizációk hanyatlása, kultúrák keveredése, migráció, háborúk, kereskedelem, és az írás kialakulása, amik az elme „egykamrássá” válásához vezettek, ugyanis a kétkamrás elme képtelen lett volna megbirkózni egy gyorsan változó, kaotikus világgal.
A kétkamrás elme hanyatlásának bizonyítására Janyes ismét olyan klasszikusokhoz nyúlt, mint az ótestamentum, ahol pl.: a Zsoltárok könyvében van utalás ezeknek az „isteni hangoknak” az elvesztésére, (“So pants my mind after you, O gods! My mind thirsts for gods! For living gods! When shall I come face to face with gods?”) de akár a kiűzetés a paradicsomból is értelmezhető a kétkamrás tudat hanyatlásának történeteként.
NAPJAINKBAN, EZEKNEK „ISTENI HANGOKNAK”, „ISTENI INSTRUKCIÓKNAK” A VISSZASZERZÉSÉRE TETT KÍSÉRLETNEK IS TEKINTHETJÜK AZ OLYAN SZERTARTÁSOKAT, MINT AZ IMA, MEDITÁCIÓ VAGY A PSZICHADELIKUS NÖVÉNYEK FOGYASZTÁSA.
Azon a kétkamrás elme koncepciója csupán egy hipotézis, így természetesen kapott cáfolatot is, de erre majd egy következő posztban kitérek.
Érdekesség még, hogy nem az X-Men képregények a popkultúra egyetlen szeglete, ahol említést kapott a kétkamrás elme. A Westworld című sorozat rajongóinak ismerős lehet az alábbi jelenet, ahol az öntudatra ébredéssel összefüggésben említették a teóriát:
Ti mit gondoltok erről?
Írjátok meg kommentben!
A poszt megírásához ezt a cikket használtam fel:
Julian Jaynes’s Theory of the Bicameral Mind
A tudat/elme definiálásából származó elégedettségérzeten pedig itt lehet segíteni:
Mind and consciousness in yoga – Vedanta: A comparative analysis with western psychological concepts
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2021.01.14. 20:35:19
Köszi, hogy megtetted, érdekes.