Kultúr Krimó

A művészet mindenhol ott van

Egy befogadóbb világ építése
Interjú Hilde Atalantával, a The Vulva Gallery projekt zseniális alkotójával

Van ez az oldal, a Society6, talán már hallottál is róla. Ha nem, akkor elárulom: ez egy elég cool felület, ahol alkotók árulhatják a munkáikat. Itt bukkantam rá egy napon Hilde Atalanta, holland illusztrátorra. Testpozitív alkotásokat keresgéltem és egyszercsak rátaláltam a The Vulva Gallery-re.

95549999_254927612548922_3540390294266576896_n.jpg

Az oldal azonnal „megnyomott” bennem egy gombot; mélyen érintette a sérült fiatal nőt, akinek gondjai vannak testének legintimebb pontjával és annak különböző részeivel, nem beszélve – úgy általában véve – saját nőiségéről, aminek ez a bizonyos testrész az egyik legjelképesebb letéteményese. De nevezzük nevén a dolgokat, hiszen ez az anyag a tabumentesítésről (is) szól! Nekem, ahogyan sokszáz nőnek, gondjaim vannak azzal, hogy elfogadjam a vaginámat és a szeméremajkaimat olyanoknak, amilyenek. Hogy miért alakult így? Hogy miért alakul bárki esetében így? A te válaszod mi lenne erre a kérdésre?

*

De mi is pontosan a The Vulva Gallery (Vulva Galéria)? Pár szóval így mutathatnánk be: a The Vulva Gallery egy edukációs felület, aminek középpontjában úgy nevezett vulva/szeméremajak/szeméremtest portrék és a hozzájuk tartozó személyes történetek állnak. Egy csodálatos, támogató, egész világot átfogó pozitív közösség, amely a vulva változatosságát ünnepli, országhatárokat – illetve úgy egyáltalán bármilyen határokat – nem ismerve. Hilde Atalanta 2016-ban alkotta meg galériáját, majd 2018-ban Kickstarter kampányt indított, hogy könyvet adhasson ki, mely bemutatja a vulva sokszínűségét. Azt hiszem – remélem – legalább akkora sikere lesz, mint egy másik Kickstarteren befutott projektnek, az Esti mesék lázadó lányoknak (eredeti címe: „Good Night stories for Rebel Girls) című könynek! A kampány eredményesen zárult, így 2019-ben kiadhatta a „A Celebration of Vulva Diversity” című kötetet.

Hilde illusztrációi egyszerűen kényelmesebbé és remélem elfogadóbbá teszik világunkat. A női szeméremtest az egyik leginkább tabusított testrész/témakör/létező „dolog”, ugyanakkor mégis az egyik legnépszerűbb, elég csak a pornóiparra és az általa kreált hamis testképekre gondolnunk. A filmekben – és sok esetben nem csak a pornófilmekben – ábrázolt női test túlnyomórészt szeméremszőrzet és a legkisebb bőrhiba nélküli, már-már tökéletes feminin testképet „kínálja fogyasztásra”.

95655694_3841693122572286_8177066395222147072_n.jpg

A The Vulva Gallery (@vulva.gallery) instagram oldalon többszáz vulva illusztrációt találhatunk és rengeteg személyes történetet szerte a nagyvilágból, melyek mind egy-egy vulva portréhoz tartoznak. Hilde közreműködésével, csodálatos képein keresztül bárki megoszthatja a saját vaginájához és vulvájához tartozó történetét a The Vulva Gallery oldalon. Nem minden sztori boldog és pozitív… Akadnak szomorúak, melyek bullyingról, megalázásról, a szexuális partnerek érzéketlen megjegyzéseiről mesélnek, vagy az önelfogadás, az önszeretet hiányáról, ami sok esetben a média által közvetített hamis szeméremtest-kép miatt alakult ki.

Régóta érzem, hogy fontos tennünk ez ellen a trend ellen és azt hiszem vitán felül áll, hogy Hilde komoly lépést tett munkásságával egy elfogadóbb világ épülése felé. És ez a lépés nem csak egy afféle ’valami’, tudjátok olyan „na jó, tegyünk valamit”-típusú kis valami. Egy olyan platform megalkotásáról beszélünk, ahol szívesen látnak, érkezz bárhonnan a világból. Ez a felület teret biztosít egy bátor közösségnek és feltekeri a hangerejüket, hogy az egész világ hallhassa, ahogyan kiállnak a tabusítás ellen. Az illusztrátor közösségével karöltve dolgozik a világ megváltoztatásán, hogy abból a verzióból, ami hamis testképekkel telített, egy olyat alkosson, ahol a hangsúly a testpozitivitáson, a sokszínű, különbözőségükben szép és szerethető testképeken van.

 

*

 

Hogyan mutatnád be magad? Testpozitív aktivista vagy, vagy feminista? Fontos egyáltalán, hogy megpróbáljunk téged vagy a munkádat valahogyan felcímkézni?

A munkámat tekintve, úgy gondolom a legjobban a testpozitív, inkluzív – elfogadó/befogadó, edukációs és feminista szavak írnák le legmegfelelőbben. Fontosnak tartom, hogy képes legyek úgy meghatározni, körülhatárolni a munkásságomat, hogy egyértelmű legyen mindenki számára pontosan mi a célja, hiszen így találhatom meg a megfelelő közönséget-közösséget és így találhatnak meg ők is engem. Bizonyos értelemben minden egyes munkám célja az egyenlő jogok támogatása, az ezekért való kiállás – erősen elkötelezett vagyok az egyenlőség és az inkluzivitás iránt. 

Gyakran használod „A jövő inkluzív” (The Future is Inclusive) kifejezést. Mesélnél róla mit jelent, illetve mit jelent számodra?

A média egy bizonyos típusú „ideális” vagy „tökéletes” női, illetve férfi képet fest nekünk – rólunk. Ezek a képek többnyire vékony, atletikus modelleket, gyakorta fehérbőrű embereket és túlnyomórészt igen nőies nőket és nagyon férfias, maszkulin férfiakat ábrázolnak. Sokan azonban nem tudnak azonosulni ezzel az „ideális” női vagy férfi ábrázolással, képtelenek megtalálni magukat ezekben a képekben. Látva ezeket a „tökéletes” modelleket számos individuum bizonytalanságot, nem ritkán a kirekesztettség érzését éli át – mivel többnyire egy olyan képet, bizonyos értelemben követelményrendszert látnak maguk előtt, aminek nem tudnak megfelelni. Azonban önmaga képviselésének aktusával, adott személy átélheti annak a megnyugtató érzését, hogy igenis ő is normális, hogy tartozik valahová, hogy be,-és elfogadják.

A You’re Welcome Club (Szívesen látlak / Légy üdvözölve klub) egy illusztrációs projekt, aminek segítségével a sokszínűséget szeretném ünnepelni, bemutatva a legkülönfélébb háttérrel, szexualitással, gender indentitással és alakkal rendelkező személyeket. Ezzel a sorozattal az a célom, hogy az emberek találkozhassanak általa magukkal, a képeimben magukra ismerhessenek. Itt olyan személyekre helyezem a hangsúlyt, akiket nem gyakran ábrázolnak a populáris médiában. Azt szeretném, hogy az emberek úgy érezzék, szívesen látják, el-és befogadják őket, hogy pontosan tudják, épp annyira a társadalmunkhoz tartoznak, mint mindenki más. A jövő befogadó!

Az instagramodon írsz egy kurzusról, amin korábban részt vettél (szexedukációs kurzus), és ami nagyon nagy hatással volt rád. Mesélnél kicsit arról, milyen tapasztalatokat szereztél ott, miért tett rád mély benyomást a kurzus?

Néhány évvel ezelőtt az Amszterdami Egyetemenen (University of Amsterdam) – ahol egyébként klinikai pszichológiát tanultam – hallottam először a labiaplasty, labia plasztikáról (labia surgery, magyarul a specifikusabb ’kisajakplasztika’ vagy az univerzálisabb ’intim plasztika’ kifejezéseket használják), ami globális szinten egyre növekvő trenddé vált. Elgondolkodtam rajta, vajon mi állhat ennek a növekvő népszerűségnek a hátterében, és komolyan beleástam magam a témába. Arra lettem figyelmes, hogy a mainstream médiában megjelenített vulva-reprezentációk alapvetően egyáltalán nem sokszínűek, sőt… Nem beszélve arról, hogy ezeken a felületeken alig akad ember, aki egyáltalán nyíltan beszélne a genitáliák/intim testrészek változatosságáról.

E mentén aztán az is eszembe jutott, hogy gyerekként, majd tiniként én magam sem tanultam túl sokat a szexuális felvilágosító óráinkon a genitáliák sokszínűségéről. Ezek az alkalmak leginkább a biológiai tudás átadásáról és a biztonságos szexről (egészen pontosan arról, hogyan kerüljük el a teherbe esést és a szexuális úton terjedő betegségeket [STD]) szóltak. Innen már nem kellett sok, hogy világossá váljon számomra, mennyi embernek segíthetne, ha sokkal láthatóbbá válna intim testtájaink sokszínűsége: az aktuálisan a köztudatban jelenlévő vulva-reprezentációk sokkal-sokkal nagyobb spektrummá szélesítése, egyúttal a közbeszéd nyitottabbá tétele és annak bemutatása, mennyire fontos és jó a változatosság ezen a területen is gyógyító hatású.

Valahogy van ez az elképzelésünk arról, hogy valami nincs rendben velünk, pedig ez cseppet sem igaz. Azért hoztam létre 2016-ban a The Vulva Gallery-t, hogy ezt megmutassam. Ez egy online galéria és edukációs felület, ahol a vulva sokszínűségét éltetjük. A galéria célja, hogy javítsa az általános szexedukációs színvonalat és beszélgetéseket indítson el/be olyan témákról, amiket sajnos a mai napig is megbélyegzés, tabusítás övez. 2016 óta dolgozom – az egyre növekvő (jelenleg már több mint 450 ezer főt számláló) közösségemmel együtt – azon, hogy javítsak a női szeméremtestet érintő, erősen stigmatizált képen.

95363530_2597837723774393_4706804421453938688_n.jpg

Az oldaladon találkozhatunk a vulva-portrékkal. Hogyan készülnek ezek a festmények? Fotók alapján vagy személyes találkozók során fested meg őket?

2017-ben, kicsivel a The Vulva Gallery elindulása után kezdtem ezeket a portékat festeni és megosztani a hozzájuk tartozó személyes történeteket; és az általuk kiváltott reakciók egyszerűen csodálatosak voltak! A mai napig is naponta kapok e-maileket a világ minden tájáról olyanoktól, akik szeretnének részt venni a projektben és megosztanák történeteiket a közösséggel. Minden portré valódi személyek fotói alapján készül és mindenkit nagyon nagy örömmel és szeretettel látok a galériában.

A Kickstarter kampányod rendkívül sikeres volt! (Gratulálok hozzá!!) Hogy érzed magad most? Mit gondolsz, lehet ez az első lépése egy messzeható változásnak?

Először is: köszönöm szépen! És persze, természetesen remélem, hogy a könyv (A Celebration of Vulva Diversity – szó szerinti fordításban: A vulva változatosságának ünneplése) szerepet játszik majd abban, hogy a szexedukáció jobb minőségűvé váljon. Mostanra a könyv nemzetközileg és egészen széles körben népszerű. Sokan veszik ajándékba az eredeti követői közösségemből, de rajtuk kívül viszik szülők, akik szeretnék gyerekeiket tudatosabb szexuális neveléssel segíteni, és olyan szakemberek is, mint: szexterapeuták, pszichológusok, szülésznők, nőgyógyászok, tanárok, és még sorolhatnám.

A könyvemet azzal a céllal készítettem, hogy erősítsem a tudatosságot, hogy a nappalikba, hálószobákba és iskolákba is eljuttassam ezt az igen fontos témát, jobban mondva felhívjam rá a figyelmet, kicsit talán felrázzam az embereket. Miután a Kickstarter kampány keretében nyomott 2500 példány elkelt, most a második kiadáson dolgozunk, amiben világszerte akad segítségünk a (könyves) boltok és a vásárlók személyében.

Az elmúlt pár évben tapasztalhattuk, hogy a The Vulva Gallery mellett számos más feminista mozgalom is éledezni kezdett. Itt van például a #bodypositivity, a testpozitív mozgalom, de rengeteg feminista gyökerű támogató (mint a ’Women empowers Women’ típusú mozgalmak, jelenségek) és inkluzivitást zászlajára tűző kezdeményezés alakult. Azt hiszem kimondhatjuk, hogy a politikára is hatással volt mindez az elmúlt időszakban: olyan hullámokat vetettünk, amelyek nyomán számos ember felébredt a dermedtségből, amelyek erőt és bátorságot adtak ahhoz, hogy olyasmikről, mint feminizmus, gender inkluzivitás vagy testpozitív szemlélet egyáltalán beszélni lehessen.

A nyugati történelemben a vulva és a vagina együttese gyakorlatilag egy több szinten rejtett, szégyellt testrész volt hosszú időn keresztül és úgy érzem, most rengetegen állnak ki, hogy „visszaköveteljék” maguknak ezt a részüket, hogy felszabadítsák a szégyen elnyomása alól és a megbélyegzés és elnyomás helyett a bátorság, az erő és a függetlenség jelképévé alakítsák át. Szerintem arról is szól ez a küzdelem a mi generációnk számára, hogy a jövőben felnövekvő nemzedékek magabiztosabban és egyáltalán komfortosabban létezhessenek a testükben, hogy tudatosak legyenek erre a fontos testrészükre, és becsüljék meg mindazt és mindazért, amit adhat nekik. Hogy megértsék az erejét és azt, mennyi örömet adhat a vaginájuk, vulvájuk és mindezt szégyen nélkül élvezhessék.

Mit remélsz, mit hoz, mit jelent majd a könyved a nőknek, a vaginával,vulvával élő személyeknek?

Abban reménykedem, hogy a The Vulva Gallery mellett az összes többi kezdeményezésem – és nem csak az enyémek – könyvek, cikkek, egyebek segítenek majd a következő generációknak, hogy erősebbek legyenek, hogy biztonságosabbnak és kényelmesebbnek éljék meg a saját testüket. A sokszínűség, a változatosság bemutatásával, egy mindenre kiterjedő szexuális oktatás segítségével, az élményeinkről és bizonytalanságainkról való nyílt, egyenes beszéddel megváltoztathatjuk azt a nézőpontot, amiből most sokan a saját és mások testét szemlélik, ahogyan a saját és mások teste iránt viseltetnek – és azt hiszem, ez az egész világnak megérné, nem igaz?

A könyved mellett/mellé egy kártyajátékot is készítettél. Kérlek, mesélj nekünk erről!

A Vulva Kvartett (Vulva Quartet Game) egy a Fekete Péterhez – vagy bármely egyéb kvartetteket gyűjtő kártyajátékhoz – hasonló játék. A lényege, hogy annyi négyest gyűjts össze az azonos kategóriákból, amennyit csak tudsz, és aki a legtöbbet gyűjtötte az nyer. Rengeteg izgalmas témát érint a szeméremszőrzettől, a szeméremajkak méretén át egészen a „tények és csodák”-nak nevezett kártyatípusig. Minden lapon hasznos információkat és érdekességeket találhatsz. Ez egy ismeretterjesztő kártyajáték, aminek a lényege, hogy a játékos forma segítségével megkönnyítse a témáról való nyílt kommunikációt, hogy olyasmikről is bátrabban beszéljünk, amiről egyébként nem tennénk.

 60541465_387687961836779_6322582336663715840_n.jpg

Mondd csak, az, hogy az országod nyitottabb csak sztereotípia vagy valóban ez a helyzet? Amennyiben igaz, akkor számított, segített ez téged a munkádban?

Azt hiszem, valóban kijelenthetjük, hogy Hollandia eléggé nyitott ország; különösen igaz ez, ha összehasonlítod más országokkal. Ha rólam kérdezel, azt mondhatom igazán szabad, elfogadó környezetben élek: a barátaim nagyon nyitottak; ezen kívül eleve úgy nőttem fel, hogy megélhettem a felfedezés szabadságát, kialakíthattam a saját látásmódomat, értékrendemet. Az emberi test és a szexualitás olyan témák, amikről mindig szabadon beszélhettünk otthon, és sosem kellett átélnem semmilyen testi megszégyenítést (’body shaming’ – szó szerint ’test megszégyenítés’) a közvetlen barátaim vagy a családom részéről.

És igen, ez határozottan hatással volt mind a munkámra, mind a világlátásomra. Nagyon hálás vagyok, hogy egy ennyire nyitott gondolkodású környezetben élhetek, épp ezért is dolgozom azon, hogy egy hasonlóan nyitott és szabad világot teremthessek mások számára is.

Mit üzennél a magyar olvasóknak?

Ha bármikor, bármilyen bizonytalanságot éltél meg a szeméremtested megjelenése (alakja, színe, illata…) miatt, segíthet, ha a pozitívumokra fókuszálsz: mi teszi a vaginádat és a vulvádat különlegessé vagy épp gyönyörűvé? Mi az, amit szeretsz benne? Mit jelent számodra ez a testrészed? Vannak olyan részletei, amiket különösen szeretsz? Ha már időt és energiát szánsz arra, hogy foglalkozz vele, akkor összpontosíts a szeméremtested pozitív aspektusaira. Ha nehézséget okoz neked, hogy olyasmiket találj benne, amiket, amikért szeretheted, hasznos lehet, ha tudatosítod, hogy nem vagy egyedül, és oké ha (még) nem szereted ezt a részedet. Sokan élnek meg elbizonytalanodást, kiszolgáltatottságot a genitáliáik kapcsán és ez teljesen rendben van, ez az érzés, ez a megélés nem tesz téged értéktelenebbé. Szánj időt rá, hogy megtanuld elfogadni az egyedi anatómiai megjelenésed, és hidd el, minden apró lépés megéri. A te szeméremtested egyedi és egyetlen a maga nemében, mert csak neked van pontosan ilyen!

Épp ilyen érzékeny téma gyakorta a férfiak számára is a péniszük megjelenése. Tervezel a jövőben pénisz galériát is, vagy úgy véled ezt érdemesebb lenne talán egy férfi alkotónak készítenie?

Abszolút egyetértek, a péniszekkel kapcsolatban is rengeteg a bizonytalanság, a félelem (hiszen rájuk is egyfajta társadalmi szépség szabvány vonatkozik) és nagyon hasznos lenne egy galéria, ami ennek a testrésznek a változatosságát mutatja be. Készítettem már korábban ilyen illusztrációkat (az Etsy shopomban megtalálhatóak), de jelenleg teljesen a The Vulva Gallery-nek szentelem minden időmet és energiámat. Csak javasolni és támogatni tudom egy ilyen projekt életre hívását, mert tisztában vagyok vele mennyi tabu és stigmatizáció övezi a péniszt is. Azt gondolom bármilyen, a testünk sokféleségét éltető és ünneplő kezdeményezés pozitív hatással lenne a szexedukációra is és az ilyesmit csak támogatni lehet!

Kik azok az alkotók, aktivisták, emberek, akik nagy hatással voltak rád vagy a munkásságodra? Olyanok, akikről úgy gondolod megérni követni őket?

Hadd soroljak fel néhányat a kedvenc alkotóim közül (akik közt természetesen akadnak feminizmussal, inkulzivitással foglalkozók is):

@bodyposipanda

@pink_bits

@loukoumh

@rubyrare 

@comecurious

@i_weigh

@thenakediaries
@wearehappyperiod
@makedaisychains

@salty.world

 

Én magam is jelen vagyok egy másik fiókkal az instagramon (de nem csak itt) ez a @yourwelcomeclub, amit korábban már említettem. Ez az oldal nagyobb általánosságban szól az emberi sokszínűségről, és ezt a változatosságot ünnepli annak minden formájában és megjelenésében. A mottója: Mindig pozitív és inkluzív – mindenkit szeretettel látunk. A jövő befogadó!

*

Végül hadd adjak át egy kis kiegészítést Hildétől szeretettel az Olvasóknak:

A The Vulva Gallery egy gender inkluzív felület, ahol mindenkit szeretettel fogadunk. Az, hogy vaginád és vulvád van, még nem határozza meg a gender identitásodat, hiszen számos vaginával született személy nem nőként határozza meg önmagát. Rengeteg gender indentitás létezik, hogy csak párat említsek: transzgender, non-bináris, agender, genderless, gender neutrális, genderfluid, bi-gender, genderqueer, cisgender, pangender, trigender vagy polygender… Azért is fontos számomra, hogy gender inkluzív fogalmakat használjak, hogy mindenki érezhesse és átélhesse az el,-és befogadottság élményét.

Hilde munkássága kiemelkedően fontos, jelenléte a hatalmas digitális térben gyógyír rengeteg nő és vaginával, vulvával élő individuum számára. Beszélgetésünk során megosztotta velem, hogy non-bináris személyként hivatkozik saját magára és interjúnk angol változatában kifejezetten a gender neutrális személyes névmás a ’they’, azaz a semleges nem használatát kérte. Ezen kívül megkért, hogy különös figyelmet fordítsak egy olyan nyelvhasználat kialakítására, olyan nyelvi megformáltságra, amelynek segítségével a női nemi szervvel rendelkező, de magukat nem „nő”-ként értelmező/identifikáló személyek is érintve, el,-és befogadva, az interjúnk által megszólítva érezhetik magukat. Az angol ’individual’ kifejezés, ha minden alkalommal ’személy’-nek, ’egyén’-nek vagy ’individuum’-nak fordítom, mesterkélnek hatna, így néhol rejtett alanyt vagy az ’ember’ főnevet használtam. Igyekeztem a lehető legjobbat kihozni a nyelvünkből, ami szerencsére tökéletesen alkalmas egy ilyen kérés teljesítésére, hiszen mi nem különböztetünk meg nőnemet, hímnemet és semleges nemet. Mondhatni, hogy a magyar igazán gender inkluzív nyelv. Summa summarum, számomra ez a kérés is azt támasztja alá, hogy Hilde az egyik legkedvesebb és elkötelezettebb személy, akivel találkoztam és boldog vagyok, hogy megoszthatom veletek őt és művészetét!

Már csak az van hátra, hogy minden vaginával, vulvával élő egyénnek/individuumnak/helyettesítsd be ide, kérlek azt, ahogyan Te a legszívesebben hivatkozol önmagadra elmondjuk: OK vagy, a vaginád és a szeméremajkaid szerethetőek és itt vagyunk, ha szükséged van ránk! Művészek, írók, újságírók, aktivisták: tegyétek a tőletek telhető legjobbat és legtöbbet, hogy szabaddá és befogadóvá válhasson a világunk! És mi mindannyian: szeressük és fogadjuk el magunkat!

 

Dósa Judit

Berlin, 2020. április 10.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturkrimo.blog.hu/api/trackback/id/tr1115681270

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Indriq 2020.05.12. 17:15:03

Egy életre eltiltanám az internettől aki leírja azt a szót, hogy edukációs. Lehet magyarul is írni.

donrobert 2020.05.12. 17:15:09

Sokan keverik már évek óta a vagina és a vulva fogalmát.
A vagina (hüvely) már nem a külső nemi szervekhez tartozik, a fentebbi képeken (hál' Istennek?) nem szerepel. A női külső nemi szervek (nagyajkak, kisajkak, csikló) egyesített gyűjtőneve a vulva, amely - ha jól tudom - hindu eredetű elnevezés (magyarul p@na). A magyar tudorok nagy része nem is ismeri a vulvát, mint kissé elegánsabb és kevésbé alpári elnevezését az említett 4 betűs szónak. A szerző is keveri őket, tegyünk rendet a szóhasználatban.

DFK 2020.05.12. 17:15:16

Hát a vulva meg a vagina nem ugyanaz. A vulva ugye külső nemiszerv, a vagina meg a hüvely.

apro_marosan_petergabor 2020.05.12. 17:15:22

A kedves szerző sok marhaságot hordott itt össze.
Nyilvánvalóan nem minden ember néz ki egyformán, ezért a női nemiszerv, de nevezzük inkább puncinak, mert erről szól a téma - sem - már pedig itt a szexualitásról van szó, netán a műszer szexértékéről. Minden emberben vannak hasonlóságok, s minden punciban is, vannak szebbek, s vannak kevébé azok. Ezzel együtt nem túl szép nők is ragyogó társas kapcsolatokat tudnak kialakítani, s szép családi életet adott esetben szép férfiakkal, mint ahogy bombázók is hulla magányosak, lelki leharcoltak tudnak lenni, a rossz irányba forduló végeredményről nem is beszélve, amely kinézet független...
A nyugati társadalomban ez tabu volt - ugyan. Az ókori görögöktől rómán (s nyugati, európai kultúránkat innen eredeztetjük, s vállaljuk) át végtelen mennyiségben ábrázolták a puncit több-kevesebb szabatossággal, a művészetek, s teszik ezt most is - lévén a téma igen népszerű. Az iszlám szokások ezt már nem engedik, ázsia (Japán, Kína annál inkább) - tehát ismét teljesen feleslegesen korbácsoljuk, degardáljunk magunkat, az európaiakat. Ahogy Hilde Atalanta (gondolom nem e néven született...) meghatározza magát: ...testpozitív, inkluzív – elfogadó/befogadó, edukációs és feminista... aktivista - már mutatja, nem egyszerű esettel állunk szemben... Ez jól látható a kitűnő hölgy megjelenéséből is.
A zsák megtalálja foltját, drukkolunk minden férfinek és nőnek, hogy ő is megtalálja foltját, s ez többnyire így is szokott lenni, akkor is, ha az előbb részletezett aktivísták nem kerülnek az útjukba, sőt inkább akkor.
Ha valaki sovány, vagy kövér, vagy alaktalan, töttyedt, vagy túl feszes tehet ellene - ezer eszköz, módszer van erre, lehet mindehhez tevés nélkül angyali természete, vagy megtanulhat úgy viselkedni.
Azaz sok hűhó semmiért, de manapság sok mindenből meg lehet érni, még punciológiából is - legyen, a piac majd eldönti.

Pierr Kardán 2020.05.12. 17:15:28

Minden vulva (vagina, punci, nuni, muff, sunci, suna, nuna, buksza, jóni, bula, pina és legyen akár ezer neve) gyönyörű! Nem kell azon agyalni, hogy fog-e tetszeni a hapsiknak, mert a válasz látatlanban igen!

csorsza 2020.05.12. 20:43:24

Mekkora kibaszott műbalhét tud keríteni ez a szerencsétlen nő egy ilyen álproblémából, hihetetlen. És könyvet ír belőle, nyilatkozik, szerepel, komolyan veszi magát.
Pusztul a világ.

Hóember 2020.05.12. 20:43:25

@apro_marosan_petergabor: Köszönöm. Épp akartam írni, de már mindent elmondtál!

Vén motoros 2020.05.13. 10:53:21

Egy nuninak nem az a fő jellemzője, hogy szép vagy nem szép, hanem az, hogy az enyém vagy nem az enyém. A többi mind mellékes...

Tamás Rátkay 2020.05.13. 10:53:24

Nő...? Milyen nő...? Lát valaki itt egy nőt a fényképen...? Én csak egy Nemecsek ErNőt(;) látok, azt is csak úgy, mintha átesett volna a testvérei ruhásszekrényén, útközben meg berántották volna az elmegyógyintézet "fodrászműhelyébe"...

Jellemző, hogy az foglalkozik ilyen témával, akinek alig van köze a saját neméhez...vagy....lehet, hogy tényleg ERNŐ ?!

Örömhernyó 2020.05.13. 10:54:13

Aki ilyen nemi szerv mérete színe, alakja témát ennyire túltolja, akár punciról, akár farokról van szó, az vagy rögeszmés vagy ilyen egysíkú gondolkodású, akinek nincs más az életében, nincs más mondanivalója, nincs teljesítménye, munkája, nem nagyon ért el semmit az életben. Ez egy pótcselekvés.
Ugyanezt az ajvékolást el lehet játszani az orr méretével, alakjával, testmagassággal, a fogaink színével, eltérő rendezettségével, szúvasodásával, fülcimpa méretével, bőtszínnel, lábszaggal, szájszaggal, szemekkel, az emberi haj és testszőrzet, női és férfi mellek, izomzat fejlettségének különbözőségével. Ugyanis nem csak a nemi szervek különböznek az embereknél. Hanem minden testrész elég széles skálán változó méretű, színű, alakú.
Más állatok kb. mind ugyanúgy néznek ki egy fajon belül.
Talán a kutyák az egyetlen olyan állatfaj, ami hasonlóan sokféle kinézetű, mint az emberek. De a kutyát az ember tenyésztette ilyen sokfélévé, évezredek alatt az eléggé egyféle kinézetű farkasból. Csakhogy a kutyák ezt nem tematizálják, konkrétan nem érdekli őket. Az ember meg problémát gyárt magának ebből is, nyilván mert megéri egyeseknek erről beszélni, könyvet írni.

Párom ázsiai, nagyon nem fehér kinézetű.

Egy komoly munkával rendelkező embernek nincs ideje és kedve ilyesmin merengeni. Ez a punci és farokméregetés tizenéves, bizonytalan, befolyásolható kamaszokra volt jellemző, amikor én fiatal voltam. Ma meg ebből karriert akarnak csiholni egyesek.

Ez az egész téma ezerszer lerágott csont, amolyan "duh" dolog, magától értetődő, túlbeszélt dolog.

A genderidentitásos dologra a poszt végén már ki se térnék... Ott bukik ki a lényeg, hogy ez a "vaginával élő individuum" mindent ugyanarra a gondolatmenetre fűz fel, mindenről az jut eszébe, hogy önamagát kellene keresnie, meghatároznia, megtalálnia.
"Summa summarum, számomra ez a kérés is azt támasztja alá, hogy Hilde az egyik legkedvesebb és elkötelezettebb személy" - Nekem a rögeszmés szó jut eszembe róla, volt katolikus barátnőm, ő volt ilyen, hogy mindenről a vallása jutott eszébe, azon kívül már nagyon személyisége se volt. Az is egy rögeszme, meg ez a gender-vulva dolog is. Ezek az emberek nem tudnak elvonatkoztatni a rögeszméjüktől, teljesen egysíkú a gondolkodásuk.

Ha valaki megkérdezné, akkor én leszbikus lélekkel és farokkal rendelkező individuumként határoznám meg magam, halálosan komoly arccal.

Örömhernyó 2020.05.13. 10:56:49

Ja, még annyit, hogy volt több, mint 40 szexpartnerem eddig, úgy, hogy szexért sose fizettem. Voltak barátnők, voltak egyéjszakás kalandok és voltak szexpartnerkeresőn megismert párok, akikhez házibarátként szálltam be hármasszexbe. Egyetlen barátnőmnek volt problémája a muffjával, mert nagyok voltak a kisajkai és folyton lucskosra nedvesedett, ha a közelében voltam, megcsókoltam, megfogtam a kezét stb. Nekem ezzel nem volt bajom, neki volt. Mondjuk neki a testével is volt baja, mert megismerkedésünk előtt kövér volt, majd egy maganéleti trauma miatt gyorsan elfogyott, emiatt lógtak a mellei, láncdohányos lett és elhanyagolta a tanulást. Szóval volt baja magával rendesen, nekem a külsejével nem volt bajom, de a rögeszméivel, a problémázásával, személyiségével igen.
És itt dől el minden. A személyiség a fontos, a muff alakja, színe huszadrangú kérdés.
Sose hallottam egy férfit se azt mondani, hogy nem szexelne egy nővel, mert annak ilyen vagy olyan a muffja.
A másik hot topic az ilyen nagyon self-conscious individuumoknál a végbélnyílás színe. A nők képesek fehéríteni a végbélnyílásuk környékét, mert elhitették magukkal, hogy annak rózsaszínnek kell lennie. Nem a férfiak mondták ezt nekik, ugyanis nincs olyan férfi, aki ezzel foglalkozna. Biztos valami intim higiéniai vagy kozmetikai cég találta ezt ki, hogy eladhasson nekik termékeket. A párom elég sötétbőrű ázsiai, neki tényleg barna a bőre a muffján meg a popsiján, a muffja szőrös. Érdekelt ez engem egy percig is? Nem! A lényeg, hogy mossa WC-használat után.

Örömhernyó 2020.05.13. 10:57:14

A sokféle muffos képhez. This is us. But the media usually portrays us as this.
Ja, a média általában nem mutat muffokat. Se kis rózsaszínt, se feketét, semmilyet. A média embereket mutat, akik persze az épp aktuálisan eladható karaktert testesítenek meg. Most például női szuperhősöket mutogatnak mindenfelé, ami még irreálisabb, mint a rózsaszín kislányos punci. Mert rózsaszín tinipunci azért előfordul (nem is ritka), de repkedő, verekedő szuperhősnők nincsenek a valóságban.
Melyik is a valóságtól elrugaszkodott?

Akkor miért is a muffok miatt panaszkodnak az aktivisták?

Örömhernyó 2020.05.13. 10:57:21

A kisajakplasztikánál, és egyéb, nemi suerveket érintő szépészeti műtétnél sokkal gyakoribb a valóságban a kisajkakba helyezett gyűrű, piercing. Csak míg a kisajakplasztikát elítélik (holott ez is egy önkéntes testmódosítás), addig a kisajkakba rakott piercing cool, menő dolog. Ez kétszínű hozzáállás.
Arról nem is szólva, hogy ma nyugaton egyre terjed a kislányok csiklójának és kisajkainak kivágása, mivel a szomáliai, etióp, kenyai, szudáni (Afrika észak-keleti részéről érkező) bevándorlóknál ez a szokás megmarad. Ez ellen se emeli fel a szavát egy genderideológus se. És persze vannak, akik szerint ez egészséges a lányoknak, mert kisebb a HIV-fertőzés és HPV-fertőzés veszélye. Agyrém!
A kisfiúknak megcsonkítják a hímvesszőjét, zsidó, mohamedán és bigott keresztény amerikai családokban. Persze mindig tudnak ezek védelmében egészségügyi áltudományos éveket hozni.
Ja, a szűzhártya helyreállító műtéteket nem is említettem még. Azt is bőszen gyakrolják a nyugaton szomáliai, nigériai, kenyai, indiai, iráni lányok nyugaton, miután szabadon szexelnek egyetem alatt, de hazatérve hozzá kell majd menniük egy hagyományos családból származó fiúhoz. Úgyhogy visszavarratják a szűzhártyájukat.

A férfiaknal sokkal jelentősebb a média hatása, miszerint a nagy cerka a menő, a kis fütyi meg szánalmas. Pornófilmekben van mindenféle színű, alkatú, szőrzetű nő, de férfiből szinte csak nagyfarkú van.
A nyugat álproblémákkal van elfoglalva. Kína meg szépen lekörözi Európát és felvásárolja kilóra ezeket a haldokló országokat, cégeiket, földjüket, ingatlanjaikat.

CleanYourRoom 2020.05.13. 10:57:45

Áh, végre egy hiánypótló mű! Hát ki nem várja, hogy kitehesse ezt a csodálatos Vulva-könyvet otthon a könyvespolcra Tolsztoj meg a reneszánsz művészet mellé?

Mondjuk azt nem egészen értem, hogy a média milyen hamis vagina-képet közvetít, valahogy nem rémlik, hogy bekapcsolom a TV-t vagy kinyitok egy újságot, és hopp, egy vagina! A kedves szerző talán a pornóra gondolt, mondjuk lehet, hogy akinek az a fő problémája a világgal, hogy mennyire inkluzívak a vaginák, az túl sok pornót néz. Egyébként pedig az a nagy büdös helyzet, mióta világ a világ - és ez
hogy nem minden test teremtett egyenlőnek, vannak testek, melyekre jobban esik ránézni, mint másokra, de ezen felismerés miatt viszonylag kevés korban indultak társadalmi mozgalmak, legalábbis lehetséges bárki számára megbirkózni a ténnyel, hogy nem felel meg a teste az ideálképnek, aki nem egy nárcisztikus, érzelmi fejlődésben megrekedt infantilis csődtömeg, szóval maradjunk annyiban, hogy az ég kék, a víz nedves, a 100 kilós nő meg ronda, az ellenkezőjéről meg elég nehéz lesz meggyőzni a világot, de mindegy, lássuk mi sül ki belőle. Mert lehet ám bármilyen mélyenszántó progresszív újbeszél blogposztokat írni, amikor a nevezett aktivista személy a valóságban a szemed elé kerül, és meglátod, hogy ki önti ezeket az oltári hülyeségeket az interneten eléd, vagy fetrengeni kezdesz a röhögéstől vagy belehalsz a szekunder szégyenbe.

Örömhernyó 2020.05.13. 11:26:15

@CleanYourRoom: "szóval maradjunk annyiban, hogy az ég kék, a víz nedves, a 100 kilós nő meg ronda"

Tedd azért hozzá, hogy egy 100 kilós nő is talál magának partnert fél nap alatt, ha akar. Lehet, hogy nem Brad Pitt kinézetűt, de egy nem elhízott, nem túl alacsony, nem munkanélküli, teljesen normális, a saját szintje felett lévő pasast egy 100 kilós nő is össze tud szedni, ha nem hárpiaként viselkedik. Más kérdés, hogy sok 100 kilós nő nem akar partnert, hanem belemerül az önsajnálatba és a világ gyűlöletébe.

Ismétlem, nekem volt rengeteg partnerem, a muffjuk mindenféle volt, de a legfontosabb nem az alakja volt, meg a színe, hanem az, hogy milyen volt a nő, aki rá volt nőve arra a pinára.

Az amúgy egy elég nőgyűlölő dolog, hogy a szerző szerint a nő (ember/individuum) egy pinából áll, az a legfontosabb alkatrésze. Kicsit olyan ez, mint amikor proli fiatalok azt mondják a nőkről, hogy pina, pina, csak a keret más. Sőt belegondolva még ez a szólás is az elfogadásról szól. Hisz azt jelenti, hogy a szemükben minden pina vonzó, ugyanolyan értékű, a differencia csak a pinához csatolt nőben (individuumban) van.

ZON 2020.05.13. 12:49:45

Ha minden defektes könyvvel kárpótolná magát, nem lenne erdő a földön.

Piri és Barkas 2020.05.13. 15:54:01

@Pierr Kardán: Ez óriási csúsztatás. Vannak igenis nagyon szép és igen borzasztó bulák (punák) egyaránt. A skála rendkívül széles és egyáltalán nem igaz, hogy mindegyik gyönyörű. De mondjuk a leglényegesebb a végén az, hogy ki hordja azt a puncit, az az igazság.

fénycsepp 2020.05.13. 15:54:09

Egyetértek oromhernyoval; mindenki aki akar, találhat magának szexpartnert. A téma meg tipikus first world problem. Sokkal érdekesebb az idősek nemi élete. Komolyan.

Örömhernyó 2020.05.14. 13:54:59

@fénycsepp: "mindenki aki akar, találhat magának szexpartnert." - én úgy fogalmaznék, hogy minden nő találhat magának partnert. Férfiakra ez azért nem igaz. Nők közül a kövér, csúnya, buta, hisztis is fél napon belül akár komoly kapcsolatra is találhat partnert, ha nyitott. Ez az igazság. Persze aki eleve individuumként és nem nőként határozza meg magát, az valószínűleg nem érdeklődik a szex.vagy párkapcsolat lehetősége iránt.

youtubelogo.png

Utolsó kommentek

Partnereink:

 

856-muveszetek-volgye-fesztival-kapolcson.png

207623_209851432376755_4525779_n.jpg

12719266_936268563088734_8598715003283575226_o.jpg

 

jatsz_ma_final_1080.png

Blog ajánló:

 pagebox3_0.png

 

 

 

süti beállítások módosítása