Kohlhaas Mihály történetét már sokan, sokféleképpen adaptálták. Ez nem véletlen: a bosszú és a hatalom olyan története ez, amely egyszerre kelt az emberben undort és empátiát. Mit tehet az ember a legfelsőbb hatalommal szemben? Bízhatunk-e az igazságszolgáltatásban? Mi a bosszú? Többek között ezeket a kérdéseket boncolja A Kohlhaas-ügy, amelyet a MégIs Társulat vitt színpadra a Kultúr Krimóban.
Kohlhaas Mihály története először 1810-ben látott napvilágot. Heinrich von Kleist írta, és nagy sikert aratott, számos írásos, színházi és egyéb feldolgozás született később belőle. Goethe így nyilatkozott, a mű elolvasása után:
„érett értelem számára lehetetlen ilyen motívumok erőszakosságába élvezettel elmerülni”
A történet szerint Kohlhaas, egy brandenburgi lócsiszár egy fiatal ménessel Szászország felé indul, amikor a tronkai Vencel várnagya megállítja azzal az indokkal, hogy nincs passzusa. A várnagy zálogként visszatart két lovat azzal, hogy majd ha Drezdában kiváltja a passzust, hazafelé utazása során visszakapja őket. Kohlhaas Drezdában megtudja, hogy a passzus megkövetelése tiszta önkényeskedés volt, ezért visszatérve a várba, el akarja vinni a lovait. Odaérve azt tapasztalja, hogy a mezei munkára befogott lovai állapota nagyon leromlott, és hogy Herse nevű szolgájával, aki ez ellen szót emelt, csúnyán elbántak.
A Kohlhaas-ügy - A Kultúr Krimóban
Ezután Kohlhaast még további megpróbáltatások várják, amelyek egyre jobban feltüzelik a bosszúvágyát. A történet folytatásáról sokat elárul, hogy a tudomány elnevezett a főhősről egy pszichiátriai tünetegyüttest, a Kohlhaas-szindrómát. Ebben a betegségben az egyén megszállottan ragaszkodik saját igazához, mely vélt vagy valós okok miatt alakulnak ki. Annyit még elárulok: egy bizonyos pont után nincs megállás, Kohlhaas már tűzzel-vassal védi a saját igazát.
Dózsa Zsombor - Kohlhaas, Kottán Klaudia - Lisbeth, Luther, Várnagy, Sintér, Nagy Netti - Herse, Hinz-Kunz, Nagelschmidt, Székely Erika - Vencel, Kallheim, Ügyvéd, végül pedig nem utolsó sorban Fekete Anikó - szeminárium-vezető (aki egyébként a társulat alapítója, és a darab rendezője is) szerepében tűnik fel. A felsorolásból kitűnik, hogy a főszereplő, és Fekete Anikó kivételével mindenki legalább három szerepben játszik a darabban. Ami elsőre kihívásként hathat, az valójában egy igazi plusz különlegesség, az egyébként is technikákban színes darabhoz.
A Kohlhaas-ügy - A Kultúr Krimóban
Az előadás egyébként egy szemináriumi óra keretében elevenedik meg. A Kohlhaas-ügy előtt Fekete Anikó tanár szerepében helyezi a nézőket először passzív hallgatói szerepekbe. A darab után azonban nem taps és büfé következik: egy közös gondolkodás keretében a nézők együtt tárgyalják meg azokat az izgalmas kérdéseket amiket a darab feszeget. Ráadásként lehetőségük van visszahívni egy-egy szereplőt is, (ilyenkor a színészek visszalépnek a karakterükbe), és kérdezhetnek tőlük. Az interakciós lehetőség újabb színfolt az előadásban.
Nekem a darabról egyébként eszembe jutott egy remek Pálferis videó, fent megnézhetitek.
A Kohlhaas-ügyet tavaly szeptember óta lehet megtekinteni, hamarosan pedig következik az utolsó előadás, úgyhogy aki eddig még nem látta, kövesse be a MégIs Társulat facebook oldalát, hogy időben értesüljön a következő időpontról.
Ha érdekelnek a Kultúr Krimó további eseményei is, kattints a lenti képre!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.