Kultúr Krimó

Legújabb 12 részes interjúsorozatunk során hónapról hónapra olyan emberekkel fogunk elbeszélgetni, akik a kultúra, az alkotás, és az önkifejezés legkülönbözőbb pontjain állnak. Célunk, hogy más-más szemszögekből megismerjünk olyan látótereket, önkifejezési eszközöket, vagy gondolkodásmódokat, amelyek értékteremtőek. Alanyaink inkább feltörekvő vagy nem a nagy közönség előtt munkálkodó emberek, akik hiteles szemszögből tudják bemutatni munkásságukat, gondolataikat, életútjukat.

Interjúsorozatunk negyedik állomásán Turcsán Fanni pszichológussal beszélgettünk. Számos tanulmány mellett elvégezte a Személyiségfejlesztés Komplex Tematikus Művészeti Terápiával képzést, jelenleg kórházi osztályon dolgozik felnőttekkel, mint pszichológus. Az interjú fő témája az alkotás, a kreativitás szerepe az ember életében. 

Tudnád a kreativitást definiálni?

A kreativitás egyfajta alkotó gondolkodást, eredeti ötletek megvalósítását, alkotóképességet jelent. Gyakran azt gondoljuk, hogy a kreativitás, nem mindannyiunknak adatott meg. Azonban a pszichológia egyre inkább úgy gondolkodik, hogy minden emberben benne van az alkotásra való képesség. Mindannyian képesek vagyunk rá, hogy kifejezzük magunkat és alkossunk. A kreativitás előhozható és fejleszthető. 

Az ember rendelkezik egyedül talán ezzel az önkifejezéssel az élővilágban. Milyen biológiai feltétele lehet a kreativitásnak, az alkotásnak, az alternatív önkifejezésnek?

A jobb agyféltekénkhez köthetők az úgynevezett  “elvontabbnak” nevezhető képességeink, például a mintázatok, arcok, alakok felismerése, térlátás, intuíció, képzelet, művészet, humor, érzelmi reakciók, kreativitás. 

Lehet-e mérni a kreativitást?

A kreatív emberekre jellemző többek között egyfajta problémaérzékenység, flexibilitás, ötletgazdagság, eredetiség, kitartás, kíváncsiság, nyitottság, nonkonformitás, és függetlenség a gondolkodásban. A kreativitás mérésére léteznek pszichológiai tesztek és mérőeszközök. Ezeknek a teszteknek az egyik legfőbb jellegzetessége, hogy olyan feladatokat tartalmaznak, melyeknek számos helyes megoldása létezik. Az eredményeket pedig az ötletgazdagság, a rugalmasság és a feladat megoldásakor használt eredetiség alapján értékelik.

Olvastam Rólad, hogy 2015-ben elvégezted Személyiségfejlesztés Komplex Tematikus Művészeti Terápiával képzést. Erről tudnál bővebben mesélni?

A módszer Dr. Antalfai Márta nevéhez köthető. Átfogóan a művészetterápiás módszerek egyik legfőbb jellemzője, hogy az ember, az alkotás által ki tudja fejezni azokat a belső tudattalan tartalmakat, élményeket, melyek a lélek legmélyén vannak. Sok mindent nem tudunk verbálisan kifejezni, vagy megfogalmazni, mert annyira fájdalmas vagy annyira mélyen van, vagy esetleg a tudat blokkolja. Ezek aztán az alkotások által válnak esetleg könnyebben kifejezhetővé, vagy a kész alkotásról való beszélgetés során. 

Miben segíthet a betegnek egy önkifejezési mód?

Az akut pszichiátriai osztályon, ahol jelenleg dolgozom, egy kolléganőmmel vezetünk művészetterápiás csoportot. Sokszor döbbenetes látni, hogy mennyi mindent, milyen mély tartalmakat ki tudnak fejezni a betegek az alkotási folyamat, majd a megbeszélő kör során. Mindez nagyban támogathatja, elősegítheti a gyógyulási, feldolgozási folyamatokat.

Ha valaki szélsőségesebb érzelmeket él meg, az kreatívabb is? 

A kettő nincs egyenes, ok-okozati összefüggésben. Egy érzelmileg teljes mértékben kiegyensúlyozott, békés, nyugodt állapotban is lehet valaki kreatív. A munkám során látok igen szélsőséges érzelmi állapotban lévő személyeket, alkotás közben. Van, akire egy szélsőséges érzelmi állapot épp ellenkezően, bénítóan hat. Például gondolhatunk egy vizsgahelyzetre is. Van, akire inspirálóan hat egy vizsgaszituáció, van, aki pedig teljesen leblokkol egy ilyen helyzetben. Az alkotási folyamat során gyakran egy teljesen más lelkiállapotba kerülünk, legyen az bármilyen alkotási folyamat. Ilyenkor kiszakadunk a világból és elkap egyfajta flow élmény.

Milyen hatása van annak, ha kiállítja az ember a művét?

Ezirányban egy ideje egyre nyitottabb a pszichiátria, és a gyógyító világ. Egyre több galéria nyitja meg kapuit, ahol fogyatékkal, vagy mentális, pszichiátriai betegséggel küzdő emberek alkotásait lehet megtekinteni, például Budapest Art Brut Galéria, Tárt Kapu Galéria, stb. A betegeknek így lehetőségük nyílik arra, hogy nyilvánosság előtt is bemutathassák alkotásaikat. Mindez pedig nagyon pozitív, hiszen egyrészt csökkenti a pszichiátriai betegséggel élőkkel szemben állított előítéleteket, valamint maga a szereplés, a produktumok kiállítása a személyeknek sikerélményt is ad, melynek - számos pozitív érzésen kívül - önbizalom, önbecsülés növelő hatása is van.

Segíthet-e az embernek, ha alkotásokat tekint, hallgat vagy érez át? 

A művészeti alkotások megtekintése, meghallgatása, vagy átérzése által a személy is kerülhet különböző lelkiállapotokba. Például egy festmény előtt állva, egy vers olvasása közben, vagy egy színházi -vagy tánc előadás megtekintése közben. Ha a zenére gondolunk, bizonyos lelkiállapotban jobban esik a Heavy Metal, míg máskor a könnyedebb dallamok, amik jobban segítik akár felszínre hozni az aktuális érzéseket. Olyan is előfordul, hogy át tudnak segíteni bizonyos negatív állapotokon.

Van-e alkotással kapcsolatos történeted, akár a munkád során?

Egy hat éves kisfiú, akinek az édesanyja sajnos emlődaganatban elhunyt, az egyik terápiás ülésen egy - százlábúhoz hasonló – százmellű szörnyeteget rajzolt le. Döbbenetes élmény volt látni a gyermeket az alkotás közben, és utána, milyen mély érzések törtek felszínre benne, és hogyan tudta szimbolikusan, a saját nyelvén megjeleníteni a benne lévő fájdalmat, gyászt, dühöt. Az alkotási folyamatot, és az elkészült rajz megbeszélését követően a kisfiú szemmel láthatóan nyugodtabbá, megkönnyebbültebbé vált.  

 ***