Kultúr Krimó

Kultúra, csak lazán!

Kultúr Atlasz - Pecsics Tibor
Interjúsorozat III. rész

logo.png

Legújabb 12 részes interjúsorozatunk során hónapról hónapra olyan emberekkel fogunk elbeszélgetni, akik a kultúra, az alkotás, és az önkifejezés legkülönbözőbb pontjain állnak. Célunk, hogy más-más szemszögekből megismerjünk olyan látótereket, önkifejezési eszközöket, vagy gondolkodásmódokat, amelyek értékteremtőek. Alanyaink inkább feltörekvő vagy nem a nagy közönség előtt munkálkodó emberek, akik hiteles szemszögből tudják bemutatni munkásságukat, gondolataikat, életútjukat.

Interjúsorozatunk harmadik állomásán Pecsics Tiborral beszélgettünk, aki számos ember gyermekkori álmát valósította meg: dinoszauruszokat rekonstruál olykor egy csontdarab alapján! Ő az Ősi Attila által vezetett MTA ELTE Lendület Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport paleoillusztrátora. 

0.jpg

Mi akartál lenni gyermekkorodban?

Én mindig kutató szerettem volna lenni. Elsősorban az állatokkal és a biológiával kapcsolatos dolgokkal akartam foglalkozni, a másik nagy vágyam pedig a  paleontológia volt.  Mivel nagyon szerettem rajzolni is, ezért megpróbáltam mindig összehozni az állatokat és a rajzot. 

Elég tudatos volt akkor a pályaválasztás! Tudnál mesélni, hogy alakultak a tanulmányaid?

A rajz szemszögéből a leglátványosabb jelenségeket az emberek és az állatok produkálják. Ezért az emberek révén nagyon foglalkoztatott a történelem valamint az antropológia. Később aztán még is inkább a biológia felé húztam. 

Egy honlapon olvastam a munkádról egy leírást: „Az egykori élőlények, élőhelyek tudományos rekonstrukciója képzőművészeti és digitális eszközökkel”. Ezt operativ hogy tudnánk elképzelni?

Egy példán keresztül mutatnám be! Van egy krétakori lelőhely itt Magyarországon, ahonnét dinoszauruszok maradványai is előkerülnek. Ezekből a maradványokból kiindulva, a lehetőségekhez mérten megpróbálom tudományos szempontból a legkorrektebben megrajzolni az adott dinoszauruszt, figyelembe véve az üledék alapján a lehetséges környezetét és élethelyzetét. 

_mg_0933.JPG

Hogy lehet egy darab csontból megállapítani, hogy nézett ki az egész állat, milyen volt a felépítése, vagy a bőrszíne?

Ott van például egy érdekes eset, amiben a dinoszaurusznak csak a lábnyoma maradt meg, így kellett ábrát rajzolni az állatról. Az elsődleges szabály ilyenkor amit az alkotók alkalmaznak, az a Cuvier-féle korrelációs szabály, mely szerint minden állat rekonstruálható bármilyen maradványa alapján, amiről persze tudjuk, hogy nem teljesen igaz. Annyi segítség azért van a dinoszauruszok kapcsán, hogy az itthoni lelőhelyről előkerült állatoknak vannak rokonai, amikből már gyakran előkerültek komplett csontvázak máshol. A rokon fajok alapján méretarányosan kiegészítve létrehozzuk a hipotetikus csontvázat, amiből később megálmodok egy fantáziaképet.

Meddig tart a tudomány és hol kezdődik az alkotói szabadság?

A bőrszín például legtöbbször fantázia, de ismertek olyan leletek ahol a kültakarónak a színezete és a bőrnek a lenyomata olyan finoman megmaradt, hogy a színsejteknek az alakja megőrződött. Ezeknek az alakja meghatározza azt, hogy milyen színű volt az állat. Kínában ismertek olyan fajok, amiknek nem csak a színeit, de még a mintázatait is pontosan tudják az állatnak, ami szerintem elég durva. A legtöbb esetben azonban nincs információnk a színeket illetően, ezt általában legtöbbször mai emlősök, madarak vagy néha hüllők alapján próbáljuk kitalálni.

_mg_0965.JPG

Az ásatásokon is részt veszel?

2011 óta részt veszek a MTA ELTE Lendület Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoportnak a hivatalos ásatásán, ami a Bakonyban található, az egykori Iharkút településnek a területén. Ez általában egy három hetes nyári elfoglaltság szokott lenni.

Mi itt a feladatod?

Azt tudni kell, hogy általában 20-22 ember szokott lent lenni ezen az ásatáson, kutatók, hallgatók és barátok. A feladatok elég sokrétűek, jóformán mindenki részt vesz minden munkában. A kövületek gyűjtése mellett a tábor építése és lebontása, az ivóvíz beszerzése, vagy az eszközök helyben való javítása is fontos. A lelőhelyen a csonttartalmú réteg szisztematikus felfejtése történik. Előfordul, hogy a csontok sérülnek, ezt próbáljuk ilyenkor a helyszínen orvosolni. A csomagolást követően szállítják a leleteket a laboratóriumba. Vannak nagyon parányi, sokszor milliméteres maradványok, amiket az iszapolás során sziták segítségével tudunk kinyerni. Ezek lehetnek apró csontok, fogak, tojáshéjdarabkák, amik szintén informatívak az akkori élőhellyel kapcsolatban.

Jellemzően milyen dinoszauruszok éltek hazánkban?

Maga a lelőhely 85 millió éves. A kréta korra datálható az iharkúti állatok léte. Ekkoriban a Bakony egy szubtrópusi szigetvilágnak a részét képezte. Itt elég érdekes formaelemek keverednek. Vannak egészen erre a korra máshol nem jellemző maradványok, amik máshol már kipusztultak. Például van egy négy-öt méteres ragadozó dinoszaurusz, ami egy olyan ősi csoportot képvisel, ami a kréta korra már nem igazán volt jellemző. A leghíresebb a Hungarosaurus, egy páncélos dinoszaurusz. Érdekes színfoltja továbbá egy Ceratopsia dinó, aminek a legközelebbi rokonai Mongóliából, belső Ázsiából ismertek, ami egész nagy meglepetés volt a 2010-es évek elején, korábban nem is gondoltuk volna, hogy egyáltalán Európában is voltak galléros dinoszauruszok.

_mg_0953.JPG

Hol találkozhatunk a munkáddal?

A Magyar Természettudományi Múzeumban vannak kint ábrák a Bakonyi dinoszauruszokról, valamint ugyanitt megtalálható egy életnagyságú rekonstrukció is. Budapesten az ELTE déli tömbjében van a kari Természetrajzi Múzeum ahol több kisebb szobor, illetve még a kutatócsoport számára készített rajzok eredeti példányai vannak kiállítva, amik szabadon megtekinthetőek. A rajzaimat továbbá elsősorban könyvekben, vagy újságcikkekben szokták használni. 

Mi a legnagyobb kihívás számodra a munkádban?

Az igazság az, hogy ebben a szakmában a felfedezések egyre sűrűsödnek, és korábbi tények, amiket tudni véltünk, sorra kezdenek megdőlni, ami miatt lépést kell tartani a szakmával. Például azok a képek, amiket öt éve készítettem, egy részük már elavult az új felfedezéseknek köszönhetően.

Melyik a kedvenc dinoszauruszod?

Kettőt említenék! Az egyik a Triceratops, amihez olyan személyes kötődésem van, hogy kisgyermekkoromban egy ezt ábrázoló figurát kaptam édesapámtól amit nagy becsben tartottam. A másik meg az Allosaurus, a jura kor csúcsragadozója. Erről a dinóról irtózatosan menő ábrák voltak a legtöbb gyerekkönyvben, ami miatt hamar a kedvencemmé vált. 

Kíváncsi vagy Tibor munkáira? Kattints a lenti galériára!

Fotó: Ságodi Szabolcs

 
tovabbi.png

ozsvart.png szilagyifa.png

 

***

fb0.png

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturkrimo.blog.hu/api/trackback/id/tr838512252

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

nbnevtelen-3.png

Utolsó kommentek

youtubelogo.png

Partnereink:

 forum_tarsulat.png18494-kerekdomb-fesztival.jpgrm18.jpg856-muveszetek-volgye-fesztival-kapolcson.png
evernessfesztival-nagylogo-color-rgb_1.png

 

13310608_1217759771598054_1826476324679507351_n.png

Blog ajánló:

21192697_1396015700516580_3852196120455420494_n.png

 

tomegir.png

 

 

22046773_1874939385856143_161284196468835608_n.png

 

bloglogo.png