Nehéz dolog olyan könyvről kritikát írni, amit az ember milliószor olvasott. Nyilván nem is tudok olyan elfogulatlan lenni, mint a legtöbb regény esetén. Harry Potter, aki éli a sanyarú sorsú gyermekek életét, egyszer csak levelet kap a Roxfrortból, miszerint őt, mint varázslót várják a szeptemberi iskolakezdésre. Harry nagyokat pislog, és lassanként megemészti, hogy ő varázsló – és nem is hogy varázsló, hanem az egyik leghíresebb. Ő győzte le csecsemő korában minden idők legnagyobb feketemágusát, Voldemortot, aki az egész varázslóvilágra nyomort és rettegést hozott. 11 évesen az első éve nem könnyű az új iskolában – nem csak meg kell ismerkednie valódi énje képességeivel, hanem szemben is találja magát egy óriási kihívással: meg kell védenie a bölcsek kövét.
A Harry Potter sorozat manapság már szinte egy kultuszt képvisel, én megannyi jó barátot és sok-sok ismerőst köszönhetek neki. A Rowling által kitalált világ vigaszt nyújt az embernek, hiszi és tudja mindenki, hogy a jó győzedelmeskedik, mégis képes végigizgulni sok-sok oldalt érte. Ha valaki egyszer elkezdi, garantálhatom, hogy nem tud leállni vele. Millió olvasás után is csodálatos ez a regény, és aki még véletlenül nem olvasta, feltétletül tegye meg.
A hangoskönyv (amivel idén kísérletezem először) Kern András tolmácsolásában egyszerűen zseniális, akinek nincs módja-ideje olvasni, szerezze be ezt. Nem szólok többet, mert nem lenne elfogulatlan, de olvassátok el!
Neked melyik a Harry Potter könyved? Válaszodat hagy kommentben!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.