Kultúr Krimó

Rengeteg különleges mű ékesíti a magyar irodalom széles palettáját, de ezek között is Az ember tragédiája kiemelkedő helyet foglal el. A monumentális kérdések, melyek olykor a legapróbb szinteken jelennek meg, minden sorban ott hagyják a kételyt egészen a végkifejletig; mi van ha mégis igaza van Lucifernek?

A magyar irodalom egyik legmeghatározóbb műve, amelyet bizonyosan valamilyen formában mindenki ismer. 1862-es megjelenése óta talán a legtöbbször színpadra vitt darab, mely számos olyan kérdést boncolgat, mellyel a mai napig megállja a helyét. Az író, Madách Imrét szokás "egy könyves" írónak is nevezni. Az ember tragédiája mellett írt novellákat, tragédiákat és szatirikus vígjátékot, de kétségtelenül élete fő műve mellett ezek eltörpülnek. Madách saját bevallása szerint  1859. febr. 17-én kezdte el, majd 1860. március 26-án fejezte be a művet.

A mű keletkezése

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bukása, a kiegyezés fellendülést hozó évtizede, valamint Madách házasságból kihátrálódó felesége ihlette. A kettősség szinte az egész művet belengi: a pozitív optimizmus mellett a végtelen pesszimizmus minden sorban ott van. 

Nagy segítségére volt a Arany János, akinek elküldte a kézirat egyetlen példányát. Aranynak először nem tetszett a mű (Faust utánzatnak tartotta), ám később felismerte a benne rejlő zsenialitást. Bizonyos források szerint több mint 5700 alkalommal javított bele, ezek azonban inkább korrektúrák voltak, nyelvtani helyesbítések, így mindenképpen Madáchot tartják a mű atyjának. 

Ádám, Éva és Lucifer

A történet a teremtéskor veszi kezdetét, bár itt fontos megjegyezni, hogy Madách csak a helyszínt és a szereplőket kölcsönzi a Bibliából attól történetben eltér. Lucifer vitába száll Istennel, melynek eredményeképp megkapja az Édenkertben a tudás és a halhatatlanság fáját. Ádámot és Évát hiába éri az égi figyelmeztetés, hogy óvakodjanak ezektől a fáktól, mindketten szakítanak a gyümölcsből. 

Az első emberpárt így száműzik az Édenkertből. Bár megbánják tettüket, elfogja őket a kíváncsiság. Vajon mi vár rájuk a jövőben? Lucifer mindenképpen szeretné kiábrándítani a naiv idealista embereket, így álomképekben megmutatja a történelmi jövőt, és az emberiség jelentős szakaszait. 

Lucifer az időutazás során persze kissé ferdít: a történelmi korokat mindig hanyatló mivoltukban mutatja be. A 11 történelmi szín során Ádám és Lucifer vitái adják a történet velejét.  

A fogadtatás

Nem csak itthon, hanem nemzetközi szinten is nagy sikerrel fogadták az Ember tragédiáját. Az angol és német nyelvek mellett lefordították francia, finn, olasz, svéd, spanyol, katalán, holland, orosz, bolgár, cseh, szlovák, lengyel, román, eszperantó, jiddis, galego sőt nemrégiben arab nyelvre is. A pozitív fogadtatások mellett, a kritikusok legfőképp az írás végtelen pesszimizmusát bírálták. A tragédiát a kommunista időszak alatt be is tiltották, mert az akkori elgondolások szerint túlságosan is  „reakciós”, „vallásos”, „haladásellenes” volt értelmezhető.

Feldolgozások

A mű nagyon kedvelt színpadi feldogozások tekintetében, de számos egyéb feldolgozást is megélt. Operák, hangfelvételek és megzenésítések mellett egy tévéfilm, és egy Jankovics Marcell által jegyzett rajzfilm elkészült. 

Összegzés

Ezen sorok között nincs annyi hely, amennyit erről a tragédiáról szót érdemes lenne ejteni, így mindenképpen a könyv elolvasását, sőt tanulmányozását ajánljuk az olvasóknak. Bár a nyelvezet régies, a mondanivaló örök mivolta adja meg a mű örök érvényűségét. A szabadelvűség és a pozitivizmus végtelen harca, útmutató lehet mindannyiunk számára, hisz a legnagyobb nehézségek közepette még is csak a konstruktív küzdelem az, amely által nap mint nap újra fel kelünk és alkotunk egy szebb jövő reményében. Kötelező olvasmány mindenkinek!